Környező települések

Szarvaskő

A településről:

Szarvaskő Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Egertől 11 km-re, Szilvásváradtól 17 km távolságra, a Bükk nyugati pereme alatt elterülő völgykatlanban, az Eger patak mentén fekszik.[5] A település kivételes szépségét fekvésének köszönheti. A falun észak felé áthaladva, a patak, az országút, a vasút és a hegyek egészen közel kerülnek egymáshoz és egy festői sziklaszurdokban haladnak tovább. A sziklaszoros keleti oldalán található a várhegy, a nyugati oldalán pedig a meredek, párnaláva sziklákkal kialakult Keselyű-hegy, amely oly mértékben összeszűkíti a völgyet, hogy az országút és a patak, egy függőlegesen levágott sziklafal alatt, az Eger-Putnoki vasút pedig két hídon és két alagúton tud áttörni észak felé, a Felvidék irányába.

Látnivalók:

Várrom
A meredek sziklaszirt tetején áll az ősi szarvaskői vár romja. A vár fölötti rész természetvédelmi terület. A falmaradvány kevés, de a gyönyörű kilátás miatt érdemes megtenni ezt a nem könnyű sétát. A vár valamikor Eger elővára, tarisznyavára volt. (Az őrség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) A vár a szabadságharc után is az egri püspökök birtoka maradt, de hadi szerepe megszűnt, karbantartásával nem törődtek, így teljesen elpusztult.

Kilátó
A várral szemközt magasodó hegyre épült (Major-tető) egy átjátszótorony, amely köré- természetvédelmi okokból - 30 m magas, fából ácsolt kilátót építettek a kirándulók nagy örömére.

Római katolikus templom
1840 és 1845 között épült. Klasszicista stílusú, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt.

Akasztófa-hegy (Akasztódomb)
Szarvaskő egyik legszebb kilátópontja, a falu északi határán.

Hegyeskő
A szarvaskői határ szép panorámájú kilátó pontja. A vulkanikus bazaltkúp, annak idején szigetként állt ki a körülvevő miocén tengerből.

"Szarvaskő olyanféle kis vár, mint Drégely volt. Magas palakő sziklán épült. S mintha a feltornyosult sziklák tetejét faragták volna ki várnak, olybá tűnt fel annak, aki először látta. De hát kicsiny volt. Mindössze három ház fért el rajta, s udvara csak annyi, hogy egy kocsi megfordulhatott benne. Hát inkább vadászkastély volt az. Menedéknek csak abban az időben lehetett használni, mikor még az ágyút nem ismerték. Történetünk idejében már legfeljebb arra jó, hogy pihenője legyen az Egerbe vonuló csapatoknak, s hogy postaállomás legyen, mikor Egert ellenség szállja meg."

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet)

Kisnána

A településről:

Kisnánát a Mátra-hegység lábánál, a Gyöngyöstől Eger felé tartó főút mentén találjuk, a Temes vendégháztól 20 perc autóútra. A Mátraaljai Borút szerves része.

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

Látnivalók:

Szlovák tájház

A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is. A tájház berendezési tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével, a hátsó szobában csonkakúp alakú kemence ülőpadkával. A lakberendezést a kisnánai szlovákok által a 1900-as évek idején használt tárgyakból állították össze.

Tarnócai kőbánya

Ásványgyűjtő hely, a településről a sárga jelzésen kell elindulni, majd jelzetlen úton jutunk el ide. Ennek közelében találták két éve a mintegy 15 millió éves négymázsás opált, ami a vár felújításának idejére Budapestre költözött, ma ismét Kisnánán látható. A közönséges opál, mint neve is mutatja, nem ritka, így Kisnánán már korábban is gyűjthettek ásványokat, többek között opált is. A közönséges opál sárga, zöldesbarna, zöldessárga, foltosan-sávosan színezett, a színezés eloszlása néha az opálosodott fák erezetére emlékeztet.

Vár

Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

Alvó sárkány legendája

A helybeliek úgy tartják, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett.

/Forrás: www.kisnanavar.hu/